|
Hétvégén
rendezte meg Balatonalmádiban a Magyar Független Film és Videó
Szövetség a 38. Dunántúli Függetlenfilm Szemlét. Ezen a szakmailag
elismert, tájegységi amatőr filmes fesztiválon leginkább olyan
alkotók mérettek meg, akiknek nem fő tevékenysége, mondhatni nem
megélhetése a filmkészítés, mégis lelkesen, és magas színvonalon
alkotnak mozgóképeket.
A versenyfilmek mellett a pénteki és a szombati napon válogatást
láthattunk a 40. Magyar Filmszemle kisjátékfilmjeiből.
Helyzetjelentést kaptunk a függetlenfilm jelenlegi állapotáról
Budapesten és vidéken is egyaránt. Kronauer Ádám vezényletével a
kukoricaleves, a pörkölt és a kézzel szaggatott nokedli után - és
némi somogyi bor kíséretében - betekintést nyerhettünk a legújabb
Hd-s kamerák előnyeibe, hátrányaiba, a digitális műsorszórásba,
valamint egy nagyon érdekes témakörbe, a mesterséges szem világába,
amely egy szembe ültethető, mesterséges segédeszköz kifejlesztésével
igyekszik visszaállítani a megvakult betegek látását. Némi
figyelemfelkeltő mondat a témával kapcsolatban: A szemmodell alapja
valószínűleg egy programozható számítógépes chip lesz. A tudósok
megállapították, miként működik a szem retinája, milyen szerepe van
a retinában lévő sejtrétegeknek a képábrázolások észlelésében. Az
idegsejtek csoportjai ugyanis különféle vizuális vonásokat
jelenítenek meg, és az információkat az agy különböző ösvényeire
juttatják el. Így megjelenhet az érzékelt dolog kép formájában, a
sérült szem előtt, amit nyulakon végzett kísérletek során fedeztek
fel. Bár a tényleges eredmény még várat magára, de a kísérletek
biztatóak.
Ketten a zsűriből - Czabán György (balról), a
MAFSZ elnöke és Bakács Tibor Settenkedő
A díjazott filmek
Visszakanyarodva az alkotásokhoz, a filmes mustrára közel 20
dunántúli alkotás érkezett, amelyből a neves és elismert zsűri -
Bakács Tibor Settenkedő, filmkritikus, Bollók Csaba a többszörös
díjnyertes Iszka utazása című film rendezője, és Czabán György a
MAFSZ elnöke, függetlenfilmes (Feri és az édes élet, Országalma) -
egyértelmű és minden zsűrizésnél szokásos nehézség nélkül, a szakmai
konzultáció után választotta ki a dobogós helyezetteket. Az
ünnepélyes eredményhirdetésre vasárnap délelőtt került sor.
Különdíjat kapott a Csak nő és férfi című alkotás Horváth Szilárd,
és Klacsán Gábor alkotása, mely egy lecsúszott rendőr, és egy
prostituált csavaros szerelmi helyzetét állítja a középpontba. A
film profin volt fényképezve, mondhatni formailag jobb volt, mint
tartalmilag.
A képzeletbeli dobogó 3. fokára Katits Kálmán ...Élni és élni
akartam... című alkotása állhatott. A film a Kárpátalján élő, 81
éves túlélő, Becske Imre emlékezetén keresztül mutatja be a „málenkij
robotot". 1944 novemberében a szovjet csapatok az akkor még
Magyarországhoz tartozó, jelenleg Kárpátaljaként ismert területről,
úgynevezett háromnapi jóvátételi munkára („málenykij robotra")
behívtak több, mint tízezer civil magyar és német férfilakost. A
férfiakat háromnapi jóvátételi munka helyett gyűjtőtáborba vagy
koncentrációs táborba kísérték, és kényszermunkára ítélték. A
negyedórás filmet egyetlen helyszínen - kicsit rosszul megválasztott
háttér előtt - rögzítették, és beszélő fejes stílusával egy mély
emberi drámát mutat be, melynek során a sokszor némán kitartott
csend is beszél a sebző emlékeit felidéző szereplő helyett.
Második helyezett lett a Boros Ferenc - Horváth Zoltán alkotópáros
Jégkirálynő című dokumentumfilmje. A félórás portréfilm a
kezdetektől napjainkig kíséri végig Nagy Marianna Európa bajnok,
olimpiai bronzérmes műkorcsolyázó pályafutását. Testvérével, Nagy
Lászlóval versenyzett, páros műkorcsolyázásban több mint egy
évtizeden keresztül a világ élvonalába tartoztak. Nehézségek,
szándékos hátráltatások és sikerek kísérték pályafutását. Az alkotás
egyben kordokumentumként is értelmet nyer, hiszen nemcsak egy
személynek szán jelentős szerepet, hanem az akkori korhoz való
alkalmazkodást is bemutatja. Egy szerethető, pozitív életszemléletű
emberi élet és sportkarrier bontakozik ki előttünk, ahol a mondatok
mögött felsejlik a történelem sötét múltja is. Mariann néni
élményanyagát megfelelő helyen bevágott archív felvételek és képek
színesítik. A Jégkirálynő fejére pedig - a jól sikerült szombathelyi
műjégpályás befejezés során ténylegesen is - rákerül a korona.
A
fesztivál egyértelmű győztese a Kamera 67 stábja lett, Kotnyek
István, Gerócs László és Szabó Zsigmond remekműve, Az ezüstkor
vége minden ízében tökéletes alkotás. Elkapott és kiragadott
pillanatokat ábrázoló képsorok az ezüstalapú fényképezés emlékére.
Az idő, az elmúlás esztétikája jelenik meg a női szépséget bemutató,
régi, megkopott fényképek során. Az ifjúság és az ezüstkor vége, a
sokat emlegetett - általam csak hírből hallott - csodás 60-as évek
stílusa, és a „bundás korszak". A film képei Bunuelt és Huszárikot
idézik, a kortárs aláfestő zene pedig csak fokozza a szépséget a női
idomok lassú égése láttán. Szembesítet minket az elmúlással, és arra
döbbent rá, hogy a halál, és az idő csak addig keseríti meg az
életüket, amíg tudomásul vesszük és minden erőnket összeszedve
harcolunk ellene. Az életből kiragadott pillanat pedig örökre az
emlékünkben él. A zsűri továbbjutatta az alkotók Három Bagatel című
alkotását is.
Az alkotók egy csoportja - 38. Dunántúli
Függetlenfilm Szemle
A díjazott filmek előzsűri nélkül kerülnek az országos filmszemle
versenyfilmjei közé, melynek Szombathely után idén Nyíregyháza ad
otthont. És mi a tanulság? Az, hogy a szívvel-lélekkel készített
film sokkal értékelhetőbb egy pénzzel teletömött, profik hátán
felkúszó, etikai biztosítékot kiverő riporter szomáliai
kéjutazásánál.
Arany 'Gold' Zoltánnak köszönet a képekért, mi pedig a családias
hangulatú kis filmes sziget után találkozunk Nyíregyházán.
forrás:
http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/693/
2009.03.25. - 03:30 | Boros Ferenc - Fotók: Arany 'Gold' Zoltán |